Gondolkodtál már valaha a kezdetről?
Tudod, arra, ami először megjelent. Vagy arra, ami először itt volt, a legkorábbi időpillanatban. Volt már, hogy ilyen gondolatokkal tornáztattad az agyadat?
De nem lehetséges, hogy kezdetben nem volt semmi? Nem lehetséges, hogy sok-sok milliárd évvel ezelőtt egyáltalán nem létezett semmi? Ez valóban egy megfontolandó elmélet. Úgyhogy fontoljuk meg – először egy analógia segítségével.
Tegyük fel, hogy van egy nagy terem. Nagyjából akkora, mint egy focipálya és teljesen zárt. Nincsenek rajta ablakok, ajtók, sem lyukak a falán.
A teremben nincs… semmi. Egyáltalán semmi. Egy részecskényi valami sem, sem levegő vagy por. Nincs fény. Egy koromsötét lezárt terem. Mi történik ezután?
Mondjuk az a célod, hogy valamit – akármit – bejuttass a terembe. De a szabály a következő: semmit sem használhatsz fel a termen kívülről. Mit teszel?
Lehet, hogy arra gondolsz, mi lenne, ha egy szikrát próbálnék csiholni odabent? Lenne bent fény, még ha csak egy pillanatra is. Ez már valaminek számítana. Igen, de te a termen kívül vagy. Így ez nem megengedett.
Nem is teleportálhatsz semmit a terembe (ha tudnál sem), mert akkor megint egy termen kívüli dolgot használnál.
Megint itt van hát a dilemma: valamit be kell juttatnod ebbe a terembe, csupán annak a felhasználásával, ami odabent van. Esetünkben azonban odabent nincs semmi.
Talán arra gondolsz: lehet, hogy egy apró részecske csak megjelenne a teremben, ha elég időt hagynánk rá.
Három gond van ezzel az elmélettel: először is, önmagában az idő semmit sem intéz el. A dolgok idővel megtörténnek, de nem az idő végzi el őket. Például, ha 15 percet vársz, hogy megsüljön a süti, attól még nem a 15 perc süti meg, hanem a sütő hője. Ha 15 percre a pultra teszed, nem sül meg.
A példánkban teljesen elzártunk egy termet, amiben nincs semmi. Ha várunk 15 percet, az önmagában semmit sem változtat a helyzeten. Na de mi van akkor, ha évmilliókat váruk? Nos, az is csak egy halom 15 perces periódus, egymás mellé téve. Ha évmilliókat várnál a pultra tett süteményre, akkor megsülne?
A második probléma a következő: miért „tűnne fel” hirtelen bármi is a szobában? Oka kellene, hogy legyen, amiért keletkezett. A teremben azonban semmi sincs, ami okozhatná, hogy valami előtűnjön.
Na és ha csak egy apró részecskényi valami lenne az? Annak talán nagyobb esélye van, hogy materializálódjon, mint valami nagyobbnak…
Ez egy harmadik problémához vezet: a méret. Akárcsak az idő, a méret is elvont fogalom. Viszonylagos. Mondjuk van három focilabdád: egy öt méter átmérőjű, egy egy méter átmérőjű és egy normál méretű. Melyik materializálódik nagyobb eséllyel a teremben?
A normál méretű? Nem! Ugyanaz a valószínűség mindháromnál, a méret nem számít. És nem is ez a fő kérdés. A fő kérdés, hogy egyáltalán bármilyen méretű focilabda „megjelenhet-e” a lezárt, üres termünkben.
Ha nem hiszed el, hogy a legkisebb méretű focilabda megjelenhet a teremben, akkor ugyanerre a következtetésre kell jutnod egy atommal kapcsolatban is. Az, hogy egy kis részecske ok nélkül materializálódik, semmivel sem valószínűbb, mint hogy egy hűtőszekrény egyszer csak ok nélkül megjelenik.
Most terjesszük tovább az analógiánkat: vegyük a koromsötét termet és távolítsuk el a falait. És terjesszük ki akkorává, hogy végtelenül terjedjen minden irányban. Most semmi nincs a termen kívül, mert az a helyiség minden, ami létezik. Pont.
Ebben a fekete, végtelen szobában nincs fény, por, semmilyen részecske, nincs levegő, elemek sem molekulák. Egyáltalán semmi. Akár hívhatjuk „Abszolút Semmi” -nek is.
Itt a nagy kérdés: ha eredetileg –több zillionnyi évvel ezelőtt- csak az Abszolút Semmi volt, nem most is csak az Abszolút Semminek kellene lennie?
De igen. Mivel a Valami –akármilyen apró is legyen - nem származhat az Abszolút Semmiből.
Mi ebből a következtetés? Hogy az Abszolút Semmi sosem létezett. Miért? Mert ha az Abszolút Semmi valaha is létezett volna, akkor még mindig csak az Abszolút Semmi lenne - nem lenne rajta kívül semmi, ami bárminek a létét is okozhatná.
Viszont Valami létezik. Sőt, sok minden létezik. Létezel például te is, így te magad is bizonyíték vagy arra, hogy az Abszolút Semmi sosem létezett.
De ha az Abszolút Semmi sosem létezett, az azt jelenti, hogy mindig volt legalább Valami, ami létezett. Mi volt az?
Egy vagy több dolog volt? Egy atom? Egy részecske? Molekula? Focilabda? Hűtőszekrény? Vagy néhány süti?
Ha meg akarod tudni, menj tovább erre az oldalra: Valami
